Szűz Mária neve templom és környezete

Kategória: qr

Szűz Mária neve templom és környezete

46°48'12.81"É
17°26'8.32"K

Valószínűleg a ma álló templom elődje a XIII. század során, a várral egy időben épülhetett. Az első adatunk a templomról egy 1424-ben keletkezett oklevél soraiban kerül megemlítésre: „Wyfalu lakott, szintén kőegyháza van, ami a Tapolca-patakkal határos.” Mivel a vár előbb a Bencés Apátság kezén volt, ezért természetesnek vehető, hogy a bencések templomot építhettek a várhoz közel.
Az oklevelek keletkezésekor még jó állapotban állhatott az Avasi - Mindenszentek templom, ennek ellenére a Vároldalban új templom, és egy új település építésébe kezdtek. Természetesen ez több oknak is betudható. A szigligeti vár építését a bencések kezdték el, akik valószínűleg saját templomot is építhettek. A Dunántúlon ekkor épült templomok szentélye egyenes záródású, csak a bencések által épített templomok félkörívesek, mint ahogy ez a szigligeti templom esetében is megfigyelhető. Az egy időben épült, Szigligettel szomszédos váraknak (Gyulakeszi – Csobánc) és a feltehetően ugyanakkor épült hasonló alaprajzú templomoknak a várakhoz való helyzete nagy hasonlóságot mutat. Másik, könnyen magyarázható ok, hogy a portyák be-betörése ellen védtelen réhelyi település helyett nagyobb biztonságot nyújthatott a domboldalra épült vár és környezete, ezért az ott lakók mentve az életüket és vagyonukat áttelepültek az újonnan épülő településrész otthonaiba. Talán emiatt is tudósított arról a már említett oklevél, hogy a felmérés idejében a réhelyi tele-pülésnek már egyetlen lakója sem volt.

templom01

További okleveles említéseket a templomról 1493-ból és 1550-ből ismerünk. Ekkoriban Szigliget volt a plébániakerület központja, a plébániaszékhely a várban működött. Tördemic csak 1750-től anyaegyház. 2016-től Szigliget a Balatonedericsi Plébánia filiája.
1655-ból egy Orbán nevű licenciátust is megemlítenek az írások. A török portyák következményeként paphiány volt a végvárakon, ilyenkor a püspök engedélye alapján alkalmas világi hívők is helyettesítették a plébánost az istentiszteleteken. A licenciátus szó is innen ered: „engedély”, mellyel a püspök felhatalmazta a laikust az egyházi szolgálatra.
1722-ből származik az első bejegyzés a Plébánia történetkönyvéből, a Historia Domus-ból. Az anyakönyvek vezetését 1723-tól kezdték.
A jelenlegi helyén már korábban is állt templom, melyet Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplója szerint a Tóti Lengyel család 1725-ben építetett.
Valószínűleg ezt a templomot ábrázolhatja az egyetlen ismert alaprajz-leírás, amelyet Franz Storno készített. A templom félkör alakú szentéllyel, a szentély alatt kriptával, torony nélküli erősített támfallal és oromzattal rendelkezett. Az alaprajzon látható az oltár, a keresztkút, a szószék lépcsője és a szenteltvíztartó is.

templom02 templom03

Franz Storno rajza a templom elődjéről

templom04

A szigligeti templom az 1858-as kataszteri felmérés egyik szelvényén

A templom védőszentjének ekkor Szent Mária Magdolnát választották.

Az 1800-as évek elején a templomot elhanyagolták, így az évszázad közepére romos állapotba került. Szivós János iskolagondnok kezdeményezésére indultak meg azok a munkálatok, amelyek a romos templom felújítását szorgalmazták. Az ügyet Konkoly Ambrus kerületi esperes is felkarolta, aki levélben is felhívta a figyelmét Ranolder János megyéspüspöknek:
„…a szigligeti nép, vallásos nép, tehát megérdemli; vagyonos nép, tehát meg is tudja tenni azt, amit vallásos érdekének előmozdítása végett célszerűnek tart. Én kérelmük teljesétésére nyomatékosabb alapot nem mutathatok Méltóságodnak, mint azt, hogy a szigligetiek templomot építenek. A tőke biztosításául lekötik a községi föld és rét, tisztán szűz 200 hold birtokát…”
Az egyházközségnek 1800 forint állt rendelkezésére az építkezések kivitelezéséhez, amit az Inkey család 200, a hívek 600 forinttal egészítettek ki. A korabeli feljegyzések megemlítik, hogy még az izraeliták is támogatták a munkálatokat, de a Putheány család katolikus létére mégsem adott egy fillért sem az új templom építéséhez.
Ezután kezdődhetett meg az építkezés, amely során nagyban átépíthették a templomot. Töreky András helytörténész kutatómunkája szerint a középkori eredetű déli és északi falakat meghagyták, de a templomot a főtengelye mentén meghosszabbították, a szentély boltívét és kupoláját nagyban átépítették. Ekkor alakult ki a templom ma ismert szerény neogótikus, barokkos formája.
A költséghiányokat báró Eötvös József miniszter a Vallásalapból 400 forinttal egészítette ki, de a veszprémi káptalan is támogatta az építkezést 50 forinttal. Az új templom 1870-ben készült el.
Az átépítés után új patrónust adtak a templomnak. Az építkezés után keletkezett oklevélben azzal a kéréssel fordulnak a megyéspüspökhöz, hogy az egykori romtemplom védőszentje – Szent Mag-dolna helyett – a felújított templomot a Boldogságos Szűz Mária Szent Nevének tiszteletére szen-telhessék fel. A hívők akkori érveit a patrónusváltás mellett itt soroljuk fel:

  1. A mostani romtemplomot hajdan egy család építette, és védőszentjét ugyanazon egy család választotta, és idővel végpusztulásnak engedte, Boldogságos Szűz Máriát pedig az - angyalok és minden szentek királynéjának – egész községünk közmegegyezéssel választja, és ennek tiszteletére épülendő templomot állandó és illendő fenntartására magát kötelezi.
  2. Valamint Szent István első magyar királyunk országát és népét a Boldogságos Szűz Mária pártfogásába ajánlotta, úgy mi is, egyházunkat, magunkat és templomunkat Ennek pártfogásába ajánljuk.
  3. Ezen Szent névnapja a római katolikus anyaszentegyház minden híveinek teljes búcsút enged.
  4. Szent Magdolna napja június hó 22-én szorgosabb mezei munka idején és többnyire hétköznapra esén, versengésre adhat okot, mind némelyek a napján, mások ez után következő vasárnapon kívánnák a templom ünnepét megtartani, Mária nevenapja pedig Kisasszony utáni vasárnapra esvén az említett kifogások önként meg is szűnnek.

1894-ben megjavították a templomfedést, és fazsindelyes tetőt kapott az épület. 1896-ban újabb renováláson esett át a templom, ebből az időből való Papp Imre plébánosnak visszaemlékezése is:
„Augusztus 6-án, 27 éves méltatlan szolgája vagyok az Úrnak, de ily borzalmas misére áldozóságom alatt nem emlékszem. A kápolna ablakai csörömpöltek, amit a jég bevert, az ajtó csattogott, mint ha ezernyi ezer puskagolyótól lövelték volna, a benne lévő nép hangosan sírt és zokogott, a pap az oltáron nem hallotta a nagy zajban a harmonium hangja mellett éneklő tanító szavát – pedig erős hangja van, a kántor nem hallotta a miséző papnak hangos glóriáját! Könnyes szemmel, lélekbecsókolván Istennek bűntető kezét, folytatva a pap a misét, míg végre megszűnt a jégzápor, és a mise végével egészen kiderült az ég. Kijövén a kápolnából siralmas látvány tárult szemünk elé.
És ezen siralmas évben, a midőn a szőlőtermelő nép ezen csapás által úgyszólván kenyerétől megfosztatott, ezen siralmas évben mutatták ki szigligeti híveim vallásosságukat és jámborságukat! Ugyanis a szigligeti templom az idő sanyargattatása által már oly rossz állapotban volt, hogy életveszéllyel lehetett csak benne lenni; kijavítatták tehát templomukat körülbelül 1100 forintért, és miután a templomnak pénze kevés volt, a fölletet saját zsebükből fizették. Íme a nép vallásossága! Isten tartsa őket jó szándékban!
Az építkezések előtt a plébános levélben is tájékoztatta a Püspökséget, hogy a „templom tornya összeroskadni készül, a kórus kettérepedt, a templom északi oldalán csupasz kövek és téglák látszanak.” Tehát a templom valóban rossz állapotban lehetett. A felújítást rögzítő szerződés szövegében olvasható: „Szigliget község elöl járói átadák építés céljából a római katolikus templom tor-nyának tervszerinti ujjá alakítását, valamint a karzat jobb és baloldalának egy-egy oszlop építését, külső és belső letisztítását. Aláírva: Bakonyi József bíró, Szabó Pál templomatya, Szántai, Szabó, Kovács, Güns, Varga és Ángyán elöljárók.” A javítási munkálatokat Szabó Győző kőműves, Orbán János ács, Plechner Rezső bádogos, és keszthelyi iparosok végezték.

templom05

Hosszú időn keresztül a sümegi ferences atyák látták el a lelkipásztori feladatokat. Két alkalommal is kérték a szigligetiek, hogy templomukban saját káplán működjön, de mindkétszer elutasította óhajukat a megyéspüspök. Így évente csak 3 (!) szentmisét tartottak a szigligeti templomban, a vasárnapi misékre gyalog, vagy szekérrel kellett átmenni Gulácsra, vagy Tördemicre. Debreczenyi Gyula plébánosnak sikerült végül elérnie, hogy 1927-ben megszervezhessék a kápláni állást. Ekkoriban három misszió is volt a községben. A kápláni állás egészen 1967-ig működött.
Az első bérmálásra 1926-ban került sor Szigligeten. Rott Nándor püspök ekként örökítette meg azt a napot:
„1926. május 5. délután Szigligetre mentünk. Gyönyörű fogadtatás! Itt még sohasem volt püspök; csütörtökön, május 6-án reggel iskolát szenteltünk, mely igen szépen sikerült, de még van a hitközségnek vagy 180 millió korona adóssága, mert 214 millióba került az átalakítása a régi Freystadter-féle háznak, de most vannak remek tanítói lakások s a szükséges három tanterem. A tanítók jók, főleg Lakits régi 42 évet szolgált kántortanító és igazgató, ki 10 gyermeket nevelt föl, azután egy Szívós Kálmán nevű fiatal, családos tanító, ki igen jól vezeti a leventéket, és egy Körös Mária nevű jámbor tanítónő, ki azonban kissé tüdőbajosnak látszik.”
Az 1949-es misszióról ekként emlékezett vissza Noé Gyula plébános:
„Mivel a háborúk az erkölcsi életet nagyon meglazítják, szükségessé vált 8 napos népmisszió tartására. Nemestördemicen és Szigligeten ugyanazon időben – 1949. február 20-tól 28-ig – a máriabesnyői kapucinus atyák: P. Hartványi János, és P. Boros Ildefonz, voltak a misszió vezetői. Eredményként a két templomban 5000 áldozás volt. Csekély kivétellel mindenki meggyónt és megáldozott, ami igen szép eredmény. A kötelező 3 napos missziómegújítás Szigligeten 1949. szeptem-ber 8-12-én volt. Tartotta P. Boros Ildefonz.”
1940-ben készült el a templom villamosítása, a munkálatokat Esterházy Pálné fizette.
1949 szeptemberében a torony és annak tetőzetének teljes javítása is megtörtént. Ekkor új toronykeresztet is kapott templomunk.

templom15 templom16

Részletek az Utolsó vacsora című festményről. A kép valószínűleg az Esterházy-kastély kápolnájából került a templomba.

1985-ban teljes felújítást kapott az épület. A hívek adományai, és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség támogatása mellett külföldi adományok is érkeztek az építkezésre. A templomszentelő ünnepségről így emlékeztek meg az újságban:
„Szép ünnepe volt Szigligetnek, amikor október 20-án délelőtt a kívül-belül felújított templomot megáldotta Tóth László veszprémi segédpüspök.
Kovács Károly plébános vezetésével, az egyházközségi képviselőtestület, a hívek adakozásából, önzetlen munkájából, külföldi segélyekből elkészült a teljes felújítás.
Ragyogó napsütés volt a szentelés napján. A templomba bevonuló püspököt az egyházközség világi elnöke, és a gyerekek köszöntötték. A fiatalok – Mohos Anna betanításában – a szentmiséről verses, zenés összefoglalót adtak elő, hogyan vegyünk részt a szentmisén, milyen lelkülettel.
A segédpüspök beszédében említette a templom jelentőségét, égre-mutató kéz, összekötő kapocs Isten és ember között. A szépen felújított templomot mindig töltsék meg a hívek. Tóth püspök így fejezte be: „ A vasárnapi szentmisén sugárzik ránk a legtisztább, elevenítő fény. Hát így lássátok 260 éves, megújult templomotokat. Szeressétek ékességét, tisztaságát. De az igazi ékessége a ti összetartó, hűségesen megmaradó közösségetek. Ez a közösség maradjon egységes az imádság, a szentmise élő, felemelő, sokszor vigasztaló egységében. Közel lenni, közel maradni ahhoz a Jézus Krisztushoz, aki ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Ámen.”
Épüljenek és szépüljenek is a templomok, hogy szép színfoltjai legyenek a vidéknek, és minél töb-ben legyenek ezekben a templomokban imádkozó, hívő emberek! Mindent Isten nagyobb dicsőségére!"

A templom legutóbbi felújítására 2005-ben került sor, ekkor készült el a korszerű fűtésrendszer, a padozat és a villanyvezetékek cseréje, a víz bevezetése a templomba, és az új járólapozás is. A beruházás 4,9 millió forintba került, amely részben adományokból, részben az egyházközség ráfordításából adódott össze. 2006-ban pedig elkészült a templomkert új bástyája is.
2017 nyarán új virtuális orgonát kapott a templom. Az előző hangszer több, komolyabb javításon esett át, amikor kitisztították a sípokat, és újrahangolták a szerkezetet. Szép példáját láttuk ekkor az összefogásnak, és az adakozásnak, hiszen a költségek nagy részét adományokból fizették. A hangszerek királynője – az orgona -, hogy megfelelően működjön, rendszeres karbantartást, finomhangolást igényel. A pneumatikus régi orgona nagyon érzékeny a környezeti hatásokra, mivel a billentyűk, a szélláda, valamint a sípok közötti kapcsolatot csőrendszerrel (légnyomásos működ-tetéssel) érik el. A húzólécszerkezet szerepét kis fúvócskák és ólom szélvezetőcsövek látják el. Emi-att a hőingadozás, a páratartalom változása nagy mértékben befolyásolja a hangszer által kibocsá-tott hangot. A kicsapódó pára megjelenik a sípokon, és az azokat működtető papírszelepeken is, amelyek emiatt letapadnak. Ekkor az adott hanghoz tartozó síp vagy nem szólal meg, vagy folyamatosan sípol. A 8 regiszterből csak 2 működött. Ezeket a problémákat megismerve, arra a döntésre jutottak, hogy egy új, korszerű, digitális orgonát vásárolnak a szigligeti templomba. Az orgona ára 4 000 000 forint, melyből 2 000 000 forintot az Egyházközség, az összeg másik felét pedig a Szigligeti Önkormányzat vállalta át. A digitális orgona működésének alapelve az, hogy a billentyűzet egy számítógépet vezérel. A sípokat itt hangfalak váltják fel, így a hangzás egyenletesebb. A számítógépet vezérlő alkalmazást kifejezetten sípos orgonák modellezésére tervezték, így az egyes hangminták a legapróbb részletekig visszaadják az eredeti orgona hangját. A játékasztal, vagyis a manuálok és regiszterkapcsolók tömör fából, a régebbi orgonákhoz hasonló kivitelben készülnek. A szigligeti templom orgonája a Franciaországban található Solesmes kolostorának, a Saint Piere templom orgonájának hangzás-másolata.

Harangok a szigligeti templomban

A ma embere nem igazán érti már a harangok szavát, vagy ritkán vesz róluk tudomást, pedig a harangok hozzátartoznak egy közösség életéhez: jelzik az ünnepeket, imára hívják a népet, régebben a veszélyre is felhívták a figyelmet, mutatják a múló időt, és hallottainktól is elköszönnek. A harangfeliratokat felmenőink íratták a harangokra, emléket állítva arról a korról, amelyben éltek, és tanácsot adva leszármazottaiknak. Minden községnek megvolt a maga harangozási rendje; a haragszóból tudni lehetett, hogy nagy ünnep közeledik, vagy idős illetve fiatal távozott el a közösség életéből.
Egyszer egy alkalommal egy a szülőfalujától messzire került ember így mondta: soha nem figyelt fel különösebben a templomuk esti harangozására, de amióta elköltözött otthonról, hiányzik neki az ismerős hang. Mi sem mutatja jobban, a harangszó része az életünknek.
A szigligeti Szűz Mária neve templom tornyában három harang lakik. A templom legrégebbi ha-rangját 1925-ben öntötték Sopronban, Seltenhofer Frigyes harangöntő gyárában. Az elkészült harangot a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték fel. Átmérője 61,7 centiméter, így a templom középharangja. Súlya körülbelül 120 kilogramm, hangja disz2. A harang oldalán a következő felirat olvasható: : „A Boldogságos Szűz tiszteletére állították a község elöljárói közös adakozásból 1925. évben. Öntötték Seltenhofer Frigyes harangöntő gyárában, Sopron”. A harang a szentmisére törté-nő hívogatás második alkalmával szokott megszólalni. Szigligeten még él az a szokás, hogy úrfelmutatáskor a szentmiséről távolmaradtak is „lélekben” a templomban lehessenek, ekkor az úrfelmutatást a középharanggal jelzik.

templom09

A Boldogságos Szűz középharang

A templom másik két harangját a híres harangöntő mester, Szlezák László készítette 1933-ban. A nagyharangot Jézus szíve tiszteletére öntötték. Átmérője 70,2 centiméter, súlya 177 kilogramm, hangja cisz2. Felirata: „Jézus Szíve, vezesd Magadhoz Szigliget minden lakóját.”. Másik oldalon a következő sorokat olvashatjuk: „Készült az Úrnak 1933. szent évében Szlezák László Magyarország aranykoszorús mester harangöntő gyárában, Budapest”. A legtöbb alkalommal ezt a harangot halljuk szólni. A reggeli, déli, és esti harangozás ezzel a haranggal történik, de az első hívogató alkalmával is hallhatjuk.

templom10

Jézus Szíve nagyharang

Templomunk lélekharangját a Szentháromság tiszteletére öntötték. A legkisebb harang átmérője 45,9 centiméter, súlya 52,5 kilogramm, hangja a2. Felirata: „Az imádandó Szentháromság dicsére-tére készítették a szigligeti hívek az Úrnak 1933. szent évében, Szlezák László Magyarország arany-koszorús mestere harangöntő gyárában, Budapesten.” Felirat a másik oldalon: „Dicsőség az Atyá-nak a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben vala most és mindörökkön örökké ámen.” A lélekharang az esti harangozás nagyharangja után szólal meg, emlékezésre indítva a híveket az elhunytakra.

templom11

Szentháromság lélekharang

Érdemes megemlíteni a harangozási technikát is. A nagyharang hajlított Szlezák-féle idomacél jármon ejtős nyelvvel készült, míg a két kisebb harang egyenes acéljármon és repülő nyelvvel szólt eredetileg, mikor még kézzel húzták őket. Sajnos villamosításkor valamennyi harang hajlított acéljáromra került, a harangok nyelvét az ütési pont alatt elvágták és lekötötték; ezért ma a harangok hangzása sokkal természetellenesebb és fémesebb lett, mint eredetileg volt.
A három harang együttesen – úgynevezett plénumban – a szentmisére történő beharangozáskor illetve temetések alkalmával szól.
Ezentúl, ha megszólal a harang Szigligeten, ne csak a pontos időre, hanem elődeink hitére, példájára, és „harangba vésett” tanácsaira is szánjunk néhány percet.

Szobrok a templomban

Szűz Mária szobor
Az oltártól balra található lourd-i Szűz Mária szobrot a Szigligeti Rózsafüzér társulat vásárolta 1890-ben. A 140 centiméter magas szobrot Runggaldier József grödeni szobrászmester készítette. A szobor szentelésére 1890. szeptember 12-én, Mária neve ünnepén került sor.

templom12 templom13 templom14

templom15 templom16

Jézus szíve szobor
Az oltártól jobbra található Jézus szíve szobrot valószínűleg szintén Runggaldier József készítette, szentelése 1899. május 21-én, Pünkösdvasárnap volt.

Szobrok a lecke-oldalon
A szentélytől jobbra található Szűz Mária szobrot a hagyomány szerint az Esterházy kastélyból hozták át a templomba. A Szent József szobor Bakos József szigligeti lakos ajándéka 1949-ből.

A templom miséző kelyhe
A kehely készítéséről pontos időpontot nem ismerünk. 1942 áprilisában említik, hogy özv. Esterházy Pálné készítette el aranyoztatását.

templom17

„A szigligeti templom is szép ajándékokban részesült. Ugyanis a Szigligeti Rózsafüzér Társulat Szabó Pál szigligeti templomatya vezetése alatt a szigligeti templom számára egy 140 centiméter magas lourdi szobrot készítetett Runggaldier József grödeni szobrász által, mely szobrot Bakacs Imre monostorapáti plébános, templomkerületi esperes úr a szigligeti templom bucsunapján – Mária nevenapján – megáldott nagy ünnepélyesen.
Továbbá néhai Németh Rózsa szigligeti hajadon hagyatékából testvére és sógora Tóth Gyula és neje örökösök a szigligeti templom számára egy szép gyászzászlót, és két darab nyeles lámpát készítetett, melyet általam a püspöki felhatalmazás által december 26-án megáldatott. – Historia Domus, 1897
A szigligeti templom számára özv. Szép József, ugyanaz ki 1894. évben a szigliget-edericsi úton egy kőkeresztet állított – vallásosságának újabb jelét adván, egy szép Jézus Szíve szobrot készítetett Runggaldier József grödeni szobrász által, mely szobor ezen év május hó 22-én, Pünkösd másod-napján ünnepélyes megáldatott, és a szigligeti templomban szemközt a lourdi szoborral elhelyeztek. – Historia Domus, 1899
1949 évben a szigligeti templomnak ajándékozott Bakos József szigligeti lakos, egyházközségi pénztáros egy szép Szent József szobrot. E szobor az oltár lecke oldalán van. Ugyancsak a szigligeti templom részére ajándékozott egy szép Jézus Szíve szobrot Horváth Lajos szigligeti születésű, budapesti lakos, szobrász, aki a szobrot saját maga készítette. E szobor az oltár evangélium oldalán van.
A szigligeti grófi kastély kápolnáját ismeretlen tettesek teljesen kirabolták 1945-ben az oroszok bevonulásakor. Igen kevés értéket mentettek meg a buzgóbb hívők: kelyhet, pár miseruhát, misekönyvet. Ezek a szigligeti templomban vannak.

A templomkertben található kereszt

A templom déli falához közel található a templomkert keresztje, amelynek állításának ideje 1880. Emléktábláján ezt olvashatjuk: "Isten dicsőségére állította Ihász György és neje, Szabó Rozália." Felújítására 2008 szeptemberében került sor.

Térkép      Lista      Google navigáció

Találatok: 198
DMC Firewall is a Joomla Security extension!