Esterházy pince

Kategória: qr

Esterházy pince
A Badacsonyi-borvidék

46°48'4.81"É
17°26'19.85"K

esterhazy

Már a római korban is termesztettek szőlőt. Ismert egy rendelet, amelyet Domitianus római csá-szár adott ki, mivel az egyik évben bőséges szőlő-, de nagyon gyenge gabonatermés volt és Pannonia provinciában is megtiltotta az újabb szőlőtelepítéseket, elrendelte, hogy a meglévő szőlők felét pusztítsák ki és termesszenek helyette gabonát. Probus római császár hivatalosan feloldotta a szőlőtelepítési tilalmat és meghagyta, hogy katonái békeidőben szőlőtelepítéssel és földműveléssel foglalkozzanak a birodalom minden területén. A középkorban az ültetvények nagy része egyházi tulajdonban volt. A badacsonyi ürmös a 18–19. században a tokaji aszúhoz hasonló hírnévre tett szert. A 18. századtól kezdve számos főrangú magyarországi család versengett itt szőlőbirtokért és ma is megtalálhatóak a borpincéik: Malatinszky-kúria, Ibos-kúria, Kisfaludy-ház, Szegedy Róza-ház, Lessner borház, Esterházy- és Tarányi-présház.

A filoxéra-járvány utáni rekonstrukció során támfalakat építettek, hogy megakadályozzák a talaj erózióját és technológiai újításokat vezettek be. Új szőlőfajták is kerültek a területre. Szerzetesek telepítették be Franciaországból a Pinot grist, amely a talaj különleges adottságai folytán egy jelleg-zetes helyi fajtává, Szürkebaráttá alakult, amely jó évjáratokban aszúsodik.
A történelmi borvidék leghíresebb szőlőhegye a 438 m magas Badacsony-hegy, a vele majdcsak egyenértékű Szent György-hegy (414 m), továbbá a Szigliget-hegy és Kisörs-hegy. Talaja bazalt alapon pannonagyag, pannonhomok, lösz. A könnyen málló vulkanikus kőzetből és a permi homokkő vörös málladéktakarójából felszabaduló mikroelemek is hozzájárulnak a csak ezt a borvidéket jellemző borminőség kialakulásához. Éghajlata enyhe, kiegyenlített, magas páratar-talommal. A Balaton közelsége miatt a déli lejtők a vízfelületről visszaverődő napfényt is élvezhetik, így nagyon kedvező mikroklíma alakult ki, mely természetes csemegebor készítésére ad lehetőséget.

A legnagyobb mennyiségben Olaszrizling terem, amelyet jó évjáratokban hosszabban érlelnek a tőkén és szemelt rizlingként hoznak forgalomba. Nagyobb termőterületen található meg a franciaországi eredetű szőlőfajta a Szürkebarát. Káloczi Kálmán a Balaton Világörökségéért Ala-pítvány kurátora a Szürkebarát bor elnevezéséről című írásában megjegyzi, hogy „A borászatok közül sokan, borismertetőikben a szürkebarát nevét a cseri barátokkal, mint szürke csuhát vise-lő szerzetesekkel hozzák összefüggésbe az elnevezést”. Ezt a téves tézist helyesbítve rámutat, hogy a badacsonyi Esterházy szőlőbirtok volt az 1930-as években a Balaton-felvidék legnagyobb szőlőbir-toka és a Pálos rend Magyarországra való visszatértével egy időben (Több sikertelen kísérlet után lengyel pálosok segítségével 1934-ben Budán birtokba vehették a Gellért-hegyi Sziklatemplomot), Rájuk hivatkozva Krassay Vilmos az Esterházy Hitbizomány badacsonyi szőlőbirtokának intézője adta a bornak a »Szürkebarát« nevet.
A vidék régebbi jellemző bora volt a Kéknyelű, amely a nyolcvanas évek fagykárainak következté-ben erősen visszaszorult, ma azonban reneszánszát éli és a közeljövőben ismét Badacsony emble-matikus tájfajtája lesz.

Forrás: Wikipédia

Térkép      Lista      Google navigáció

Találatok: 125
DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd