Geológia

Szigliget kúpjai

Szigliget helyén a miocén korban még tenger, majd később a Turáni-tó egy része hullámzott. A tóba ömlő folyók megváltoztatták a víz jellegét édesre, de emellett nagymennyiségű hordalékot is raktak le, ezáltal lassan feltöltve a medret.
A harmadkor végén, az úgynevezett pliocén korban hatalmas bazaltvulkánosság lépett fel területünkön, amely ekkorra már szárazföld volt. Ez a geológiai jelenség hozta létre a Tapolcai-medence bazaltkúpjait, köztük Szigligetet is. A kitörés alkalmával láva, vulkáni hamu, valamint törmelék került a felszínre, és alkotott bazalttufa-réteget. A vulkáni működés következő szakasza már a lávafolyás volt és a kráteren keresztül kiömlött, hatalmas lávatömegekből merevedtek meg a tapolcai medence csodás szépségű bazalthegyei. A szigligeti kúpoknál a tűzhányó tevékenység csak törmelékszórásból állt. A Várhegy felépítésénél azonban lávafolyás is segített, és itt a hegy tufagerincét egy bazalttelér törte át, amely a várfalak alatt, főleg az Öregtorony alatt jól látható.
A további kialakulásban nagy szerepet játszott a szél, amely a bazalthegyek közötti üledéket elhordta és kimélyítette a Tapolcai-medencét. A Balaton medencéjének kialakulása után még szigetként álltak ki a szigligeti kúpok, később a víz lassú visszahúzódása folytán szárazra kerültek és akkor alakult ki a tájban a mai végleges elhelyezkedésük