Palonai Magyar Bálint

Kategória: qr

Palonai Magyar Bálint
(?-1573)

46°48'9.76"É
17°26'4.33"K

palonai

Származásáról alig tudunk valamit. Nevét először 1543-ban említik Nádasdy Tamás familiárisaként. 1543 tavaszán Pécsre küldi, a várat védendő a török ellen. Pécsről a szigetvári vár védői közé sze-gődik. Mindvégig katona maradt. Nádasdy Tamás katonáinak volt hadnagya és parancsnoka. Házas-sága révén kerül Fonyód és Szigliget a birtokába.
1548-tól már Nádasdy főkapitányi hadainak parancsnoka. Az 1549-től, a török zaklatást tiltó ren-delkezés megszüntetése ellenére, amikor csak lehetősége nyílott, a törökre támadott, ami a királyhoz érkező panaszáradatot vont maga után. A budai pasa felháborodva tudatja, hogy „Magyar Bálint néhány társával egész Pécsig és Székesfehérvárig mindent felprédál és elraboltat.”
1551-ben, a királyi Magyarország és Erdély egyesítéséhez szükséges 500 fős lovas had katonái kö-zött találjuk. A kor egyik jeles történetírója név szerint megemlíti Magyar Bálint hősiességét. Az 1552-es évi török elleni háborúskodásban hol ide, hol oda rendelték. Gyakran hagyja el Fonyód környékét, melyet bármikor megrohanhattak a törökök.
1553-ban a Fonyódról keltezett levelében megemlíti, hogy a török Lak (Öreglak) és Somogyvár alatt portyázik. A törökök 1553-1554-ben egyre gyakrabban támadtak a Balaton körüli várakra. Ismerjük a korabeli párbajra hívásának történetét is. A dél-dunántúli várak elleni török támadások elszólítják Fonyódról, majd 1555. szeptember 21-én éjszaka Mehmed bég emberei megtámadták a fonyódi várat. Az ostrom éjfélkor kezdődött. El is foglalták a régi palánkokat, de visszaverték őket. Amikor Magyar Bálintot elszólította a hadi kötelesség, a török nem hagyott fel Fonyód ostromával 1562-ig. Ez ideig állandóan zaklatta a törököt.
Nádasdy Tamás halála után fordultak rosszra az ügyei, s a zavaros birtokügyeit és hatalmaskodásait számon kérték rajta. Birtoktalan nemesként rendre ellentétbe került a környező várak kapitányaival, akik szintén igyekeztek minél több falut megtartani maguknak.
1562-ben Szigetváron katona, de Zrínyi Miklós - hasonlóan sok más korabeli nagyúrhoz - nem ked-velte túlzottan a fonyódi kapitányt. 1563 nyarán Magyar Bálint teljes egészében kegyvesztett lett Ferdinánd és az új király, Miksa előtt, s még a koronázásra sem hívták meg. Szigetvár eleste után Fonyód nem került török kézre.
1573-ban halt meg. Halálával a 16. századi történelem egyik legnevezetesebb nagysága szállt sírba, egy olyan hírneves hős, akinek tettei, élete a mából visszanézve sokszor érthetetlennek tűnik, de csodálattal adózunk hatalmas kitartásának és emberfeletti bátorságának. Fiatal éveitől kezdve halá-láig mindennap készen kellett állnia a harcra. Halála után két évig tudott csak védekezni Fonyód a török ellen, s 1575. augusztus 3-án elesett.

Forrás: https://www.fonyod.hu/hu/fonyód-annó/jeles-szemelyek/palonai-magyar-bálint

Térkép      Lista      Google navigáció

Találatok: 66
DMC Firewall is a Joomla Security extension!