Szűz Mária neve templom

Szigliget az őskortól kezdve lakott település. A csodálatos szépségű vidéken a honfoglaláskor a Kál és a Lád nemzetségek települtek meg. A XI-XII. században a veszprémi káptalannak, a pannonhalmi apátságnak és a királyi udvarnokoknak voltak itt birtokai. A tatárjárás után Favus pannonhalmi apát 1262-ben kezdi el felépíteni a várat, amely napjainkban is emlékeztet történelmünk dicső, és olykor fájdalmas eseményeire.

A község egyházi jellegű emlékei közül elsőnek az Avasi templomromot kell megemlítenünk, mely a település délkeleti részén található. Az első oklevél Szigligetről 1121-ből származik, melyben már olvashatunk a Mindenszentek tiszteletére épített plébániatemplomról. Az Avasi tornyot az Atyusz nemzetséghez tartozó építőmunkások készíthették csakúgy, mint a Zánkán, Felsőörsön és Egregyen található templomokat is. Első papjának neve is fennmaradt, akit Istvánnak hívtak. A négyszögletes alapokon álló, nyolcszögletűvé váló toronyhoz egy délkelet-délnyugat tájolású hajó csatlakozik, és ahhoz kapcsolódik a szentély, a sekrestye és a csontház. Mivel a templom nem keletelt, és a templomhajó, illetve a diadalív fala halszálkás római rakású, ezért minden bizonnyal egy itt állott római épület alapjaira építették a templomot. A templom belső falain a múlt században néhány freskótöredéket is észrevettek. A templomrom környezetében még mindig találhatóak feltáratlan sírok is.

Képtalálat a következőre: „csonka torony szigliget”

Ha jobban szemügyre vesszük az itt található Árpád-kori település elhelyezkedését, láthatjuk, hogy egy völgyben fekszik. A könnyen bevehető célpont egyre gyakoribb támadásoknak lehetett kitéve, ezért elkezdődött a falu elnéptelenedése, pusztulása. A lakosság áttelepült a nagyobb védelmet nyújtó Vároldalhoz, és elkezdte lerakni Wyfalu, vagyis Újfalu alapjait.

 

Valószínűleg az itt álló templom elődje a XIII. század során, a várral egy időben épülhetett. Az első adatunk a templomról egy 1424-ben keletkezett oklevél soraiban kerül megemlítésre: „Wyfalu lakott, szintén kőegyháza van, ami a Tapolca-patakkal határos.” Mivel a vár előbb a Bencés Apátság kezén volt, ezért természetesnek vehető, hogy a bencések templomot építhettek a várhoz közel. További okleveles említéseket a templomról 1493-ból és 1550-ből ismerünk. Ekkoriban Szigliget volt a plébániakerület központja, a plébániaszékhely a várban működött. Tördemic csak 1750-től lett anyaegyház. 2016-tól Szigliget a Balatonedericsi Plébánia filiája.

1655-ből egy Orbán nevű licenciátust is megemlítenek az írások. A török portyák következményeként paphiány volt a végvárakon, ilyenkor a püspök engedélye alapján alkalmas világi hívők is helyettesítették a plébánost. A licenciátus szó is innen ered: „engedély”, mellyel a püspök felhatalmazta a laikust az egyházi szolgálatra.

1722-ből származik az első bejegyzés a Plébánia történetkönyvéből, a Historia Domus-ból. Az anyakönyvek vezetését 1723-tól kezdték.

1725-ből olvashatjuk Padányi Bíró Márton püspök naplójában, hogy Szigligeten a Tóti Lengyel család templomot emeltetett. Valószínűleg ezt az épületet ábrázolhatja az egyetlen ismert alaprajz-leírás, amelyet Franz Storno készített. A templom félkör alakú szentéllyel, a szentély alatt kriptával, torony nélküli erősített támfallal és oromzattal rendelkezett. Az alaprajzon látható az oltár, a keresztkút, a szószék lépcsője és a szenteltvíztartó is. A templom védőszentjének ekkor Szent Mária Magdolnát választották.

 

 

Az 1800-as évek elején a templomot elhanyagolták, így az évszázad közepére romos állapotba került. Szivós János iskolagondnok kezdeményezésére indultak meg azok a munkálatok, amelyek a romos templom felújítását szorgalmazták. Ezután kezdődhetett meg az építkezés, amely során nagyban átépíthették a templomot. Töreky András helytörténész kutatómunkája szerint a középkori eredetű déli és északi falakat meghagyták, de a templomot a főtengelye mentén meghosszabbították, a szentély boltívét és kupoláját nagyban átépítették. Ekkor alakult ki a templom ma ismert szerény neogótikus, barokkos formája. Az új templom 1870-ben készült el. Az átépítés után új patrónust adtak a templomnak. Az építkezés után keletkezett oklevélben azzal a kéréssel fordultak a megyéspüspökhöz, hogy az egykori romtemplom védőszentje – Szent Magdolna helyett – a felújított templomot a Boldogságos Szűz Mária Szent Nevének tiszteletére szentelhessék fel.

1894-ben megjavították a templomfedést, és fazsindelyes tetőt kapott az épület. 1896-ban újabb renováláson esett át a templom.

Hosszú időn keresztül a sümegi ferences atyák látták el a lelkipásztori feladatokat. Két alkalommal is kérték a szigligetiek, hogy templomukban saját káplán lehessen, de mindkétszer elutasította óhajukat a megyéspüspök. Így évente csak 3 (!) szentmisét tartottak a szigligeti templomban, a vasárnapi misékre gyalog, vagy szekérrel kellett átmenni Gulácsra, vagy Tördemicre. Debreczenyi Gyula plébánosnak sikerült végül elérnie, hogy 1927-ben megszervezhessék a kápláni állást. Ekkoriban három misszió is volt a községben. A kápláni állás egészen 1967-ig működött.

Az első bérmálásra 1926-ban került sor Szigligeten. 1940-ben készült el a templom villamosítása, a munkálatokat Esterházy Pálné fizette. 1945-ben a grófi Esterházy-kastély kápolnájából a buzgóbb hívek csupán néhány dolgot tudtak átmenekíteni a templomba. Nagy valószínűséggel az Utolsó vacsora festménye is a kastélyból származik. 1949 szeptemberében a torony és annak tetőzetének teljes javítása is megtörtént. Ekkor új toronykeresztet is kapott templomunk.

A templomban több szobor is található. Az oltártól balra található lourd-i Szűz Mária szobrot a Szigligeti Rózsafüzér társulat vásárolta 1890-ben. A 140 centiméter magas szobrot Runggaldier József grödeni (Tirol) szobrászmester készítette. A szobor szentelésére 1890. szeptember 12-én, Mária neve ünnepén került sor. Az oltártól jobbra található Jézus szíve szobrot valószínűleg szintén Runggaldier József készítette, szentelése 1899. május 21-én, pünkösdvasárnap volt. A szentélytől jobbra található Szűz Mária szobrot a hagyomány szerint az Esterházy-kastélyból hozták át a templomba. A Szent József szobor Bakos József szigligeti lakos ajándéka 1949-ből.

 

DSC_0018.JPG DSC_0019.JPG DSC_0021.JPG

DSC_0002.JPG

 

A templom eredeti orgonája egy 8 regiszteres viszonylag egyszerűbb pneumatikus hangszer. Ez az orgona többszöri javítás után is folyamatos karbantartásra szorult, ezért 2017-ben egy új, digitális orgonát vásárolt az Egyházközség. Ez 2 manuállal rendelkezik, 32 regisztert képes megszólaltatni. Hangzásában a Franciaországban található Solesmes kolostorának, a Saint Piere templom orgonájának a másolata.

 

A képen csengő, objektum, épület, régi látható

Automatikusan generált leírás A képen objektum, csengő, beltéri, épület látható

Automatikusan generált leírás A képen csengő, objektum, tűzcsap, tűz látható

Automatikusan generált leírás

Templomunk tornyában három harang lakik. A legrégebbi harangot 1925-ben öntötték Sopronban, Seltenhofer Frigyes harangöntő gyárában. Az elkészült harangot a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték fel. Átmérője 61,7 centiméter, így a templom középharangja. Súlya körülbelül 120 kilogramm, hangja disz2. A harang oldalán a következő felirat olvasható: „A Boldogságos Szűz tiszteletére állították a község elöljárói közös adakozásból 1925. évben. Öntötték Seltenhofer Frigyes harangöntő gyárában, Sopron”. A harang a szentmisére történő hívogatás második alkalmával szokott megszólalni. Szigligeten még él az a szokás, hogy úrfelmutatást a középharanggal jelzik. Akik ekkor nem tudnak jelen lenni, legalább „lélekben” így csatlakozhatnak. A templom másik két harangját a híres harangöntő mester, Szlezák László készítette 1933-ban. A nagyharangot Jézus szíve tiszteletére öntötték. Átmérője 70,2 centiméter, súlya 177 kilogramm, hangja cisz2. Felirata: „Jézus Szíve, vezesd Magadhoz Szigliget minden lakóját.”. Másik oldalon a következő sorokat olvashatjuk: „Készült az Úrnak 1933. szent évében Szlezák László Magyarország aranykoszorús mester harangöntő gyárában, Budapest”. A legtöbb alkalommal ezt a harangot halljuk szólni. A reggeli, déli, és esti harangozás ezzel a haranggal történik, de az első hívogató alkalmával is hallhatjuk. Templomunk lélekharangját a Szentháromság tiszteletére öntötték. A legkisebb harang átmérője 45,9 centiméter, súlya 52,5 kilogramm, hangja a2. Felirata: „Az imádandó Szentháromság dicséretére készítették a szigligeti hívek az Úrnak 1933. szent évében, Szlezák László Magyarország aranykoszorús mestere harangöntő gyárában, Budapesten.” Felirat a másik oldalon: „Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben vala most és mindörökkön örökké ámen.” A lélekharang az esti harangozás nagyharangja után szólal meg, emlékezésre indítva a híveket az elhunytakra. Érdemes megemlíteni a harangozási technikát is. A nagyharang hajlított Szlezák-féle idomacél jármon ejtős nyelvvel készült, míg a két kisebb harang egyenes acéljármon és repülő nyelvvel szólt eredetileg, mikor még kézzel húzták őket. Villamosításukkor valamennyi harang hajlított acéljáromra került, a harangok nyelvét az ütési pont alatt elvágták és lekötötték. A három harang együttesen – úgynevezett plénumban – a szentmisére történő beharangozáskor, illetve temetések alkalmával szól.

 

 

 

IMG 20200704 112358

 

IMG 20200621 085758

Találatok: 682
DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd