Időjárás
Naptár
Utolsó hónap augusztus 2014 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 31 1 2 3
week 32 4 5 6 7 8 9 10
week 33 11 12 13 14 15 16 17
week 34 18 19 20 21 22 23 24
week 35 25 26 27 28 29 30 31
Címlap Bemutatkozunk Természeti értékeink Állat- és növényvilág

Állat- és növényvilág

Állatvilág

Szigliget erdeiben és mezőin sokszínű állatvilág honos. Mindenfelé megtalálhatóak a hangyák, és a közelükben kis gödrök mélyén vár áldozatára a hangyaleső. A földön szarvasbogarak, különböző cincérek, futrinkák élik életüket, míg a füves réteken gyakori látvány az imádkozó sáska, és a lepkék különböző színpompás fajai, például a fecskefarkú lepke vagy a nappali pávaszem. A hüllők is szép számmal képviselteti magukat a helyi faunában, a tavaszi napfényben erdei siklók, zöld gyíkok sütkéreznek a köveken, és a sokak által kígyónak hitt lábatlan gyík is megtalálható Szigligeten. Kétségkívül a madárvilág gazdagsága is emeli falunk vonzerejét. Szinte mindenhol hallani valamilyen madár énekét. Az erdőkben kakukkok, csuszkák, fakopáncsok, sárgarigók röpködnek, és az ember közeledtére figyelmeztető szajkó kiáltása is jellegzetes. A mezők felett egerészölyvek és vörös vércsék lesnek zsákmányukra, a fű közül pedig fácánok riadnak fel zajosan az ember közeledtére. Különlegesség, hogy Szigliget homokfalaiban megtelepedett a gyurgyalag is, amely országunk egyik legszínesebb tollazatú madara. A kisebb madarak közül a barázdabillegető, a mezei poszáta, a cinegefélék vagy a vörösbegy jellegzetesek falunk körül. Ősszel dolmányos és vetési varjú rajok lepik el a földeket, a szőlők felett pedig a helyi gazdák nagy ellensége, a seregély húz el rajokban. A falun belül galambok, verebek, fecskék fészkelnek, szép, de félénkebb madár még a kerti rozsdafarkú. Szigliget erdeiben jelen vannak hazánk legnagyobb állatai is. Gímszarvas, vaddisznó és őz szinte mindenhol megtalálható, a legnagyobb ragadozónak pedig a róka számít. A figyelmes és óvatos természetjáró még a borzot is megpillanthatja. A réteken mezei nyulak meresztik a füleiket, mellettük pockok futkosnak. Az udvarokba néha be-betéved egy sün, de gyakori vendég a nádtetős padlásokon a nyest. Az ember közelében él házi egér és patkány is. A fák ágain mókusok futkosnak, míg éjszaka előjönnek a denevérek is, rovarok után kutatva. Elég gyakori vendég a vakond, a kertészek nagy bosszúságára.

Növényvilág

Szigliget területén többféle növénytársulást figyelhetünk meg. A Kamonkő szikláit zuzmók és mohák teszik zöldebbé, ahol pedig egy kis talaj is van, ott már megjelennek nagyobb növények, például a borsos varjúháj vagy a szép sárga kövirózsa. A repedésekből pedig különféle páfrányok kandikálnak ki. A Várhegyen és a Királyné szoknyáján a virágos kőris, a hárs és a kocsánytalan tölgy árnyékában növekszenek a kisebb növények, köztük a védett árvalányhaj. Az Antalhegy nyugati oldalán található egy kisebb erdeifenyő folt, ez azonban telepített állomány. Körülötte, mint ahogy a falu erdeinek sok más részén, akácos áll. Értékes faanyagú, de tájidegen, agresszív fajta. Az akácerdők aljnövényzetének leggyakoribb faja a csalán. Szigliget legelterjedtebb őshonos társulása a gyertyános-tölgyes. Ezeknek talaján hóvirág, salátaboglárka és odvas keltike bújnak ki leghamarabb tavasszal, őket követik az ibolyafélék, a tavaszi kankalin vagy a ritka májvirág. Az erdőszéleket a védett epergyöngyike és a nagyezerjófű díszíti. Szinte mindenfelé találkozhatunk a borostyánnal, amely sok helyen a talajt is belepi. Ritkaság ezekben az erdőkben a pirítógyökér és a szúrós csodabogyó, amely a tanúhegyek közül csak Szigligeten él. A Majális-dombra jellemző a cseres-tölgyes, amelyet a kis igényű kocsánytalan tölgy és a cserfa alkotnak. A réteken, parlagon hagyott földeken tavasszal és nyáron színes kavalkád nyílik. Kibontja szirmait a pipacs, a mezei katáng, a kék búzavirág, a százszorszép vagy a mezei gólyaorr. Szinte mindenfelé látható a lóhere, nyári perje, tarackbúza és a bogáncs.