Időjárás

Naptár

Utolsó hónap október 2014 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 40 1 2 3 4 5
week 41 6 7 8 9 10 11 12
week 42 13 14 15 16 17 18 19
week 43 20 21 22 23 24 25 26
week 44 27 28 29 30 31
Címlap Bemutatkozunk Természeti értékeink Állat- és növényvilág

Állat- és növényvilág

Állatvilág

Szigliget erdeiben és mezőin sokszínű állatvilág honos. Mindenfelé megtalálhatóak a hangyák, és a közelükben kis gödrök mélyén vár áldozatára a hangyaleső. A földön szarvasbogarak, különböző cincérek, futrinkák élik életüket, míg a füves réteken gyakori látvány az imádkozó sáska, és a lepkék különböző színpompás fajai, például a fecskefarkú lepke vagy a nappali pávaszem. A hüllők is szép számmal képviselteti magukat a helyi faunában, a tavaszi napfényben erdei siklók, zöld gyíkok sütkéreznek a köveken, és a sokak által kígyónak hitt lábatlan gyík is megtalálható Szigligeten. Kétségkívül a madárvilág gazdagsága is emeli falunk vonzerejét. Szinte mindenhol hallani valamilyen madár énekét. Az erdőkben kakukkok, csuszkák, fakopáncsok, sárgarigók röpködnek, és az ember közeledtére figyelmeztető szajkó kiáltása is jellegzetes. A mezők felett egerészölyvek és vörös vércsék lesnek zsákmányukra, a fű közül pedig fácánok riadnak fel zajosan az ember közeledtére. Különlegesség, hogy Szigliget homokfalaiban megtelepedett a gyurgyalag is, amely országunk egyik legszínesebb tollazatú madara. A kisebb madarak közül a barázdabillegető, a mezei poszáta, a cinegefélék vagy a vörösbegy jellegzetesek falunk körül. Ősszel dolmányos és vetési varjú rajok lepik el a földeket, a szőlők felett pedig a helyi gazdák nagy ellensége, a seregély húz el rajokban. A falun belül galambok, verebek, fecskék fészkelnek, szép, de félénkebb madár még a kerti rozsdafarkú. Szigliget erdeiben jelen vannak hazánk legnagyobb állatai is. Gímszarvas, vaddisznó és őz szinte mindenhol megtalálható, a legnagyobb ragadozónak pedig a róka számít. A figyelmes és óvatos természetjáró még a borzot is megpillanthatja. A réteken mezei nyulak meresztik a füleiket, mellettük pockok futkosnak. Az udvarokba néha be-betéved egy sün, de gyakori vendég a nádtetős padlásokon a nyest. Az ember közelében él házi egér és patkány is. A fák ágain mókusok futkosnak, míg éjszaka előjönnek a denevérek is, rovarok után kutatva. Elég gyakori vendég a vakond, a kertészek nagy bosszúságára.

Növényvilág

Szigliget területén többféle növénytársulást figyelhetünk meg. A Kamonkő szikláit zuzmók és mohák teszik zöldebbé, ahol pedig egy kis talaj is van, ott már megjelennek nagyobb növények, például a borsos varjúháj vagy a szép sárga kövirózsa. A repedésekből pedig különféle páfrányok kandikálnak ki. A Várhegyen és a Királyné szoknyáján a virágos kőris, a hárs és a kocsánytalan tölgy árnyékában növekszenek a kisebb növények, köztük a védett árvalányhaj. Az Antalhegy nyugati oldalán található egy kisebb erdeifenyő folt, ez azonban telepített állomány. Körülötte, mint ahogy a falu erdeinek sok más részén, akácos áll. Értékes faanyagú, de tájidegen, agresszív fajta. Az akácerdők aljnövényzetének leggyakoribb faja a csalán. Szigliget legelterjedtebb őshonos társulása a gyertyános-tölgyes. Ezeknek talaján hóvirág, salátaboglárka és odvas keltike bújnak ki leghamarabb tavasszal, őket követik az ibolyafélék, a tavaszi kankalin vagy a ritka májvirág. Az erdőszéleket a védett epergyöngyike és a nagyezerjófű díszíti. Szinte mindenfelé találkozhatunk a borostyánnal, amely sok helyen a talajt is belepi. Ritkaság ezekben az erdőkben a pirítógyökér és a szúrós csodabogyó, amely a tanúhegyek közül csak Szigligeten él. A Majális-dombra jellemző a cseres-tölgyes, amelyet a kis igényű kocsánytalan tölgy és a cserfa alkotnak. A réteken, parlagon hagyott földeken tavasszal és nyáron színes kavalkád nyílik. Kibontja szirmait a pipacs, a mezei katáng, a kék búzavirág, a százszorszép vagy a mezei gólyaorr. Szinte mindenfelé látható a lóhere, nyári perje, tarackbúza és a bogáncs.