Időjárás

Naptár

Utolsó hónap december 2014 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 49 1 2 3 4 5 6 7
week 50 8 9 10 11 12 13 14
week 51 15 16 17 18 19 20 21
week 52 22 23 24 25 26 27 28
week 1 29 30 31
Címlap Bemutatkozunk Műemlékek Római Katolikus templom

Római Katolikus templom

A Római Katolikus Templom (külső)
A Római Katolikus Templom (külső)

A plébánia történetének könyvében az első bejegyzés 1722-ből származik, amikor valószínűleg az első plébános Lippay András /1722-24/ gyönyörű kézírásával, latin nyelven megnyitja a könyvet. Az ezt követő évek – már magyarul irt bejegyzéseit – végigolvasva nem található olyan adat ebből a korból, amely a templom állapotáról vagy újjá építéséről szólna. Érdekes, hogy több szakirodalmiadat viszont egyértelműen állítja, hogy 1720-ban ,,újjá építették,,.. /Kozák K./, vagy 1719-ben a ,,Lengyel család építette újjá,, /dr. Gere L./ a templomot. A História domus első beírása idején, mint anyaegyház szerepel Szigliget, Tördemic és Tomaj, mint filiálék tartoznak hozzá. Az feltételezi, hogy a templom épületének megfelelő állapotban kellett lenni, sőt a plébánosnak is itt kellett laknia. Az időben következő plébánosok Nyéki Gábor /1724-36/ és Danokos Pál /1736-49/, majd Borbarics Mihály /1749-58/ bejegyzései semmiféle építéssel kapcsolatos adatot nem tartalmaznak. Nincs indokolva, csak rögzítik, hogy 1750-től Tördemic válik anyaegyházzá és Szigliget filiálé lesz. Ez utáni időkben érthetően a plébánosok bejegyzései túlnyomóan a tördemici templom történéseivel foglalkoznak a szigligeti templom épületéről csak 1893 és 1896-ból van újabb adatunk. De más forrásból van egy értékes 1877. évi dokumentumunk, amit részletesen szükséges vizsgálnunk. Több szakirodalmiadat utal arra, hogy ,,… a XIX. Század végén romantikus ízlésnek megfelelően átalakították…” /Kozák K./, vagy ,,… mai formáját 1877-ben nyerte el…” /dr. Gere L./ vagy ,,a templom 1725-ben épült Mária Magdolna tiszteletére” /Pfeiffer János/, amelyek nem pontos megállapítások. A templomról az eddig létező egyetlen rajz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal rajztárában található /7127 lelt. sz./, amely a következő érdekes adatokat tartalmazza. A felirata: ,, Ruine der Schlosskapelle zu Szigliget”, azaz kastélykápolna romjai Szigligeten. A rajzon 1877. év szerepel dátumként. A felirat, hogy ,,Ruine” azaz rom, óvatosságra int, mert a História domus-ban semmi adat nincs arról, hogy ez időben a templom használhatatlan lett volna. Az igaz, hogy a rajz fedélszék nélkül ábrázolja a templomot, de ez következhet abból, hogy a felmérő nem ,,igazi” statikai szerkezetnek tekintette a faszerkezetet, ezért csak a kőfalakat, boltozatokat rajzolta meg. A ,,Schlosskapelle” megnevezést Kozák Károly úgy értékeli, hogy az a várhoz közeli, tehát a mai templom ősét kell érteni e mögött. Igen érdekes a felmérés szerzője: ,, Aufgenommen von Franz…” itt vágták el a rajzot, de dr. Koppány Tibor szerint ez a név Franz Storno, a későbbi híres soproni műemlék helyreállító építész. Így mérését és annak dokumentálását különös figyelemmel kell vizsgálnunk.

A Római Katolikus Templom (belső)
A Római Katolikus Templom (belső)

A rajzról érdekes leolvasni, hogy a templom félkör alakú szentéllyel, alápincézve /kriptával?!/, lejáróval, egyszerű torony nélküli támfallal erősített oromfallal, homlokzattal állt. Azt a feltételezésemet megerősíti ez a rajz, hogy nem volt rom a templom, mert olyan kis részletek láthatók, mint az oltár, a szószék lépcsője, a keresztelő kút, a szenteltvíztartó, sőt a falban lévő pastoforium /szentségtartó/ is. Tehát a felmérés idején a rajz szerinti formájában a középkori építést megőrző – szerintem használatban lévő – templom állt Szigligeten. A felmérést valószínűleg a Műemlékek Országos Bizottsága kezdeményezte, mint sok hasonló műemléknél, de nem átépítési céllal készült.
Térjünk vissza a História domus bejegyzéseire. A felmérés időszakában Szeles Ferenc /1834-85/ Szabó Ferenc /1885-90/ és Papp Imre /1890-1920/ plébánosok bejegyzéseiben sem a felmérésről, sem egyéb tervezői tevékenységről nincs beírás.
Ezért is próbálom összehasonlítani az 1877. évi felmérést a mai állapottal, az ábrázolt felmérési vázlat szerint. Feltételeztem, hogy a templom tengelye a ,,fix” kiinduló pont és valószínűleg hosszirányú növekedés, bővítés történt. Valóban, ha a korábbi felmérést, amely ,,öl”-ben készült /1 öl = 6 láb = 1,896 m /, rárajzolom a mai alaprajzra, akkor világosan kitűnik, hogy a szentély boltíve, alaprajza, kupolája, jelentősen változott, amit csak komoly bontással és újraépítéssel lehetett kivitelezni. A jelenlegi rajzi anyagból azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kórust alátámasztó pilléreknél volt-e a korábbi templom nyugati határoló fala, vagy a szentélynél, a boltív indításánál találjuk meg az eredeti falakat. Mindkét eshetőséget rajzban ábrázoltam.
A templom korábbi és mai szélességi méretei megegyeznek, sőt a falvastagság is azonos, azaz az északi és déli fal ezek szerint eredetiek, középkoriak! Vajon megvannak-e a középkori ablakok a vakolat alatt? Az, hogy a boltozat miatt falpilléreket építettek a falakhoz, természetesen statikailag volt szükséges. A szentély ilyen mértékű átalakítása meglehetősen rejtélyes. A nyújtott szentély a ferenceseknél a misézésük rendi követelménye volt, vagy számtalan példa van arra, hogy a barokk korban gyakran a kegyúri szék elhelyezése miatt készültek így a terek. Szigligeten egyik állítást sem tudjuk teljes egészében alátámasztani.