Időjárás
Naptár
Utolsó hónap július 2014 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 27 1 2 3 4 5 6
week 28 7 8 9 10 11 12 13
week 29 14 15 16 17 18 19 20
week 30 21 22 23 24 25 26 27
week 31 28 29 30 31
Címlap Bemutatkozunk Műemlékek Római Katolikus templom

Római Katolikus templom

A Római Katolikus Templom (külső)
A Római Katolikus Templom (külső)

A plébánia történetének könyvében az első bejegyzés 1722-ből származik, amikor valószínűleg az első plébános Lippay András /1722-24/ gyönyörű kézírásával, latin nyelven megnyitja a könyvet. Az ezt követő évek – már magyarul irt bejegyzéseit – végigolvasva nem található olyan adat ebből a korból, amely a templom állapotáról vagy újjá építéséről szólna. Érdekes, hogy több szakirodalmiadat viszont egyértelműen állítja, hogy 1720-ban ,,újjá építették,,.. /Kozák K./, vagy 1719-ben a ,,Lengyel család építette újjá,, /dr. Gere L./ a templomot. A História domus első beírása idején, mint anyaegyház szerepel Szigliget, Tördemic és Tomaj, mint filiálék tartoznak hozzá. Az feltételezi, hogy a templom épületének megfelelő állapotban kellett lenni, sőt a plébánosnak is itt kellett laknia. Az időben következő plébánosok Nyéki Gábor /1724-36/ és Danokos Pál /1736-49/, majd Borbarics Mihály /1749-58/ bejegyzései semmiféle építéssel kapcsolatos adatot nem tartalmaznak. Nincs indokolva, csak rögzítik, hogy 1750-től Tördemic válik anyaegyházzá és Szigliget filiálé lesz. Ez utáni időkben érthetően a plébánosok bejegyzései túlnyomóan a tördemici templom történéseivel foglalkoznak a szigligeti templom épületéről csak 1893 és 1896-ból van újabb adatunk. De más forrásból van egy értékes 1877. évi dokumentumunk, amit részletesen szükséges vizsgálnunk. Több szakirodalmiadat utal arra, hogy ,,… a XIX. Század végén romantikus ízlésnek megfelelően átalakították…” /Kozák K./, vagy ,,… mai formáját 1877-ben nyerte el…” /dr. Gere L./ vagy ,,a templom 1725-ben épült Mária Magdolna tiszteletére” /Pfeiffer János/, amelyek nem pontos megállapítások. A templomról az eddig létező egyetlen rajz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal rajztárában található /7127 lelt. sz./, amely a következő érdekes adatokat tartalmazza. A felirata: ,, Ruine der Schlosskapelle zu Szigliget”, azaz kastélykápolna romjai Szigligeten. A rajzon 1877. év szerepel dátumként. A felirat, hogy ,,Ruine” azaz rom, óvatosságra int, mert a História domus-ban semmi adat nincs arról, hogy ez időben a templom használhatatlan lett volna. Az igaz, hogy a rajz fedélszék nélkül ábrázolja a templomot, de ez következhet abból, hogy a felmérő nem ,,igazi” statikai szerkezetnek tekintette a faszerkezetet, ezért csak a kőfalakat, boltozatokat rajzolta meg. A ,,Schlosskapelle” megnevezést Kozák Károly úgy értékeli, hogy az a várhoz közeli, tehát a mai templom ősét kell érteni e mögött. Igen érdekes a felmérés szerzője: ,, Aufgenommen von Franz…” itt vágták el a rajzot, de dr. Koppány Tibor szerint ez a név Franz Storno, a későbbi híres soproni műemlék helyreállító építész. Így mérését és annak dokumentálását különös figyelemmel kell vizsgálnunk.

A Római Katolikus Templom (belső)
A Római Katolikus Templom (belső)

A rajzról érdekes leolvasni, hogy a templom félkör alakú szentéllyel, alápincézve /kriptával?!/, lejáróval, egyszerű torony nélküli támfallal erősített oromfallal, homlokzattal állt. Azt a feltételezésemet megerősíti ez a rajz, hogy nem volt rom a templom, mert olyan kis részletek láthatók, mint az oltár, a szószék lépcsője, a keresztelő kút, a szenteltvíztartó, sőt a falban lévő pastoforium /szentségtartó/ is. Tehát a felmérés idején a rajz szerinti formájában a középkori építést megőrző – szerintem használatban lévő – templom állt Szigligeten. A felmérést valószínűleg a Műemlékek Országos Bizottsága kezdeményezte, mint sok hasonló műemléknél, de nem átépítési céllal készült.
Térjünk vissza a História domus bejegyzéseire. A felmérés időszakában Szeles Ferenc /1834-85/ Szabó Ferenc /1885-90/ és Papp Imre /1890-1920/ plébánosok bejegyzéseiben sem a felmérésről, sem egyéb tervezői tevékenységről nincs beírás.
Ezért is próbálom összehasonlítani az 1877. évi felmérést a mai állapottal, az ábrázolt felmérési vázlat szerint. Feltételeztem, hogy a templom tengelye a ,,fix” kiinduló pont és valószínűleg hosszirányú növekedés, bővítés történt. Valóban, ha a korábbi felmérést, amely ,,öl”-ben készült /1 öl = 6 láb = 1,896 m /, rárajzolom a mai alaprajzra, akkor világosan kitűnik, hogy a szentély boltíve, alaprajza, kupolája, jelentősen változott, amit csak komoly bontással és újraépítéssel lehetett kivitelezni. A jelenlegi rajzi anyagból azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kórust alátámasztó pilléreknél volt-e a korábbi templom nyugati határoló fala, vagy a szentélynél, a boltív indításánál találjuk meg az eredeti falakat. Mindkét eshetőséget rajzban ábrázoltam.
A templom korábbi és mai szélességi méretei megegyeznek, sőt a falvastagság is azonos, azaz az északi és déli fal ezek szerint eredetiek, középkoriak! Vajon megvannak-e a középkori ablakok a vakolat alatt? Az, hogy a boltozat miatt falpilléreket építettek a falakhoz, természetesen statikailag volt szükséges. A szentély ilyen mértékű átalakítása meglehetősen rejtélyes. A nyújtott szentély a ferenceseknél a misézésük rendi követelménye volt, vagy számtalan példa van arra, hogy a barokk korban gyakran a kegyúri szék elhelyezése miatt készültek így a terek. Szigligeten egyik állítást sem tudjuk teljes egészében alátámasztani.