Időjárás

Naptár

Utolsó hónap november 2014 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 44 1 2
week 45 3 4 5 6 7 8 9
week 46 10 11 12 13 14 15 16
week 47 17 18 19 20 21 22 23
week 48 24 25 26 27 28 29 30
Címlap Bemutatkozunk Műemlékek Óvár

Óvár

Óvár
Óvár

Nem sokan tudják, hogy a hegyesnek látszó Királyné szoknyáján egy vár alapfalai rejtőznek a földben és a bokrok között. A strand fölé magasodó domb magassága 182 m. Az 1956 áprilisában végzett kisebb régészeti feltárások után ismerté vált egy várrom alaprajzi elrendezése. Egy téglalap alakú, 12x25 m alapterületű építményhez délről egy 6x7 m-es torony alapfalai csatlakoztak. Az 1,7-2méter vastagságú falak külső és belső falsíkjait nagyméretű faragott kövekből alakították ki. Az építmény korát a rövid ideig tartó ásatás alkalmával előkerült néhány jellegtelen edénytöredék alapján nem lehetett meghatározni. A faragott kövekből következtetnek arra, hogy egy római őrtorony alapjai. A rómaiak körülbelül 400 évig uralkodtak Pannóniában, egyik legfontosabb hadiútjuk - a Savaria és Sopianae közötti -, ezen a tájon vezetett, annak védelmére építhették hatalmas quaderkövekből ezt a kis várat is. A honfoglaló magyarok még itt találták a megromlott falakat s később, mikor megépült az új vár, kapta az Óvár nevet. A hegy másik neve: Öreghegy arra utal, hogy itt voltak a falu legrégebbi szőlőültetvényei. Minden valószínűség szerint a szőlőművelést is rómaiak honosították meg ezen a vidéken is, épp úgy, mint ahogy az idevaló lakosoknak halászati szenvedélye is abból az időből származó ősi örökség, hiszen a pontyozásra használt s kezelésében rendkívüli ügyességet kívánó szigony is teljesen azonos a római Neptun szobrok háromágú villájával.
Más feltevések szerint az Óvárat az Atyusz –nemzetség emeltette a 12-13. században. Az is lehet, hogy igaza van annak a helyi hagyománynak, mely szerint a vár sohasem épült fel. Amint nappal felfalaztak az éjjel mindig ledőlt. A vár Somogyban lakó gazdája aztán a sikertelen kísérletek után le is mondott a vár felépítéséről. Így szól hagyomány, amelyről egyszer az is kiderülhet, hogy nem a nép ajkán született egészen, hanem csak a valós magot színezték ki később. A leletek csaknem teljes hiánya, a „lepusztult” falak viszonylagosan azonos szintje felveti ennek lehetőségét is.
Egy újabb verzió szerint elképzelhető, hogy ez volt az a „kastélka” a Balaton közelében, amelyet egy 1647-ben írt levél szerint Lengyel Gáspár, a szigligeti vár ura és kapitánya saját költségén akart felépíttetni. A vár sohasem épült fel.
Ha viszont abból indulunk ki, hogy valakinek valamilyen formában mégis sikerült a római kori maradványokra egy kis várat felépíteni, akkor valószínűnek tűnik az a verzió, hogy 1616-ban az itt állomásozó Bakáts Sándor /a naszádos hajóhad kapitánya /, legénysége az Óvár akkor még használható állapotban lévő kis várát lakták.
A legújabb, 2003-as ásatások sajnos ismét nem tudták egyértelműen megállapítani a vár építőjének a kilétét, illetve korát.
Amíg nem kerül elő egyértelmű írásos vagy más tárgyi bizonyíték, addig nem lehet konkrétumot megfogalmazni az Óvár történetéről, így aztán az építmény továbbra is őrzi a titkait.